Apiterápia, a több ezer éves orvoslás

Az apiterápia kifejezés a latin eredetű apis (méh) és a görög terápia (gyógyítás) szavakból származik. Az apiterápia a méhészeti termékekkel való gyógyítással foglalkozó ősi tudomány.
Apiterápia történelem régen
 
Nem csak a mézet, hanem a méhpempőt, a propoliszt, virágport, nektárt, méhviaszt és még a méhek fullánkjának mérgét is használják gyógyításhoz. A méz sebgyógyító hatását az egyiptomiak már i.e. 2500 táján ismerték. Az ősi Kínában a ginzenggel vegyített mézet a hosszú élet egyik titkának tartották.
 
A méhészeti termékeket az ókori görögök az istenek ajándékának gondolták, gyógyhatásuk miatt az orvoslás atyjának tartott Hippokratész is használta.
Apiterápia történelem, a görögöknél A középkorban az apiterápia tudását a népi gyógyászat őrizte meg. A tudomány a XIX. század végén kezdte vizsgálni. Mára a méhészeti termékek bonyolult összetételét egyre jobban ismerjük, és a gyógyhatásukért felelős, elsődleges összetevőket is azonosították tudósok. Még így is rengeteg kutatnivaló maradt a jövő