A méhek csodája, a méhméreg

Az apiterápia vagy méhterápia évezredek óta ismert gyógymód.

Szúnyogcsípés, darázscsípés, méhcsípés… A jó idő már kopogtat az ajtón, ezzel együtt pedig nem csak mi, hanem a rovarok is előmerészkednek. Minél több időt töltünk a szabadban, annál inkább számolnunk kell azzal, hogy valami megcsíp bennünket. De vajon tényleg minden csípés olyan rossz, mint amilyennek elsőre tűnik?

Egyénenként változó, hogy ki milyen mértékű kellemetlenségnek érzi és éli meg a csípéseket, de egészen biztos, hogy aki teheti, elkerüli ezt. Azonban erről közel sem mindenki vélekedik így, sőt, vannak olyanok, akik szándékosan, önként vállalják a méhek csípését.A méhcsípés ugyanis évezredek óta ismert gyógyászati módszer. Már az időszámításunk előtt és az ókorban is előszeretettel használták orvosi célokra, de néhány évtizede Kínában újra népszerűvé vált. Tarts velünk, mert most eláruljuk, miért!

Hogyan gyógyítanak a méhek?

A méhek a jól ismert, magas biológiai értékű anyagok mint a propolisz vagy a méz mellett a mérgükkel is segítségünkre lehetnek. A méhcsípés normál esetben sajnos a méhek halálával végződik, de a tudomány fejlődésével ma már könnyedén elkerülhető akár ez is, hiszen a méreghez elektromos stimulációval is hozzá lehet jutni.

A méhek terápiás alkalmazása során nagyon fontos maga az anyag, ami a szervezetünkbe jut, de hasonlóan lényeges elem maga a csípés is. A csípés ugyanis akupunktúrás jelleggel, azaz célzottan a testen kijelölt pontra irányítva segíti a különféle betegségek gyógyulását. A fullánk nem pusztán néhány pillanatig, hanem az orvos egyéni megítélése szerint akár órákig is a sebben maradhat, ezzel fokozva a gyógyhatást. A terápia legmeghatározóbb része kétségkívül maga a méreg, ami ezzel a módszerrel gyakorlatilag injekcióként jut a szervezetbe a megcélzott akupunktúrás pontokon keresztül.

A méhcsípés kifejezetten jótékony hatású a legtöbb ember szervezetére.

Gondoltad volna, hogy egy háziméh egy csípéssel átlagosan mindössze 0,1 mg mérget képes a szervezetünkbe juttatni? Ez a savas kémhatású, sárgás folyadék kincset ér, de ennél azért nagyobb mennyiségre van szükség, ha gyógyászati célra használnánk. A méhterápiát alkalmazó klinikákon egy beteget egy alkalommal minimum 4-5, de akár 100 méhcsípéssel is kezelhetnek. Mind a méhek száma, mind a fullánk csípési sebben tartási idejének meghatározása komoly feladat, nem véletlen tehát, hogy egyelőre kevés helyen használják ezt az egyébként sokoldalúan és eredményesen alkalmazható kezelési módszert. Alapos képzést követően alkalmazható a méhterápia vagy más néven apiterápia, és az így kinyert értékes apitoxin.

Mire jó a méhméreg?

Ennyi csípés nem kevés kellemetlenséggel jár, de vajon megéri? Nos, a kutatások egyre inkább bizonyítják, hogy valóban érdemes vállalni a kellemetlenségeket a gyógyulás érdekében. A méhcsípéssel és az általa a szervezetünkbe kerülő méhméreggel ugyanis számos betegség gyógyítható vagy javítható a kellemetlen állapot. A méhek mérge nem csupán a vérkeringést javítja, de elképesztő mértékben csökkenti a különféle gyulladásokat és nem utolsó sorban a fájdalmakat.

Különféle izületi- és ideggyulladások, reuma, köszvény vagy isiász, lumbágó esetén is bizonyítottan hatásos segítségünkre lehetnek ezek a szorgos kis élőlények. Érdemes megfigyelni magukon a méhészeken, hogy mennyire hatékony az apitoxin. Általuk egyértelműen bizonyítható, hogy az életük során szerzett számtalan csípés következményeként jellemzően nem szenvednek reumás panaszoktól. Az igazán elszántak egyébként akár szépészeti célokra is használhatják a mérget, hiszen a botoxhoz hasonló hatás kiváltására képes. Összességében tehát a méhcsípés okozta kellemetlenség jóval elviselhetőbb az általa kezelt betegségek által kiváltottaknál. Mellékhatás nem jellemzi ezt a gyógymódot, hiszen természetes anyagról lévén szó, minden szintetikus anyagtól, így az általuk okozott negatív hatásoktól is mentes.

Tudtad, hogy a méhészek a sok csípés miatt jellemzően nem szenvednek reumás panaszoktól?

A legtöbben tehát élvezhetik ezt az elsőre furcsának tűnő gyógymódot, bár fontos megjegyezni, hogy vannak, akik számára nem megoldás az apitoxin. Az emberiség 1-2%-a nem élhet ezzel a kezelési móddal, hiszen a statisztikák szerint ők azok, akik nem reagálnak megfelelően a méhcsípésre, így allergiás tüneteket produkálnak. Aki allergiás a méreganyagra, azoknál fennáll az anafilaxiás reakció esélye, ami azonnali segítséget igényel, hiszen akár légzésleállás is lehet a következménye.

A méheké a jövő?

A méhek rengeteget tesznek hozzá az egészségünkhöz. Gondoljunk csak a mézre, a propoliszra, a méhpempőre és sorolhatnánk. Az apitoxin, azaz méhméreg segítségével is számos lehetőség nyílik a jövő gyógyászatát illetően: ma már daganatos megbetegedések kezelésére is vizsgálatokat végeznek, de a szklerózis multiplex vagy a Parkinson-kór gyógyításában, a tünetek enyhítésében is hatásosnak bizonyult a kutatások szerint. A méhek és az általuk előállított különféle anyagok tehát a természet igazi csodái, kincsei. Mindannyian ismerjük a mondást, miszerint nem minden arany, ami fénylik, de úgy tűnik, ez fordítva is megállja a helyét: a méhméreg és az alkalmazás módszere elsőre talán nem tűnik túl vonzó lehetőségnek, hatása mégis aranyat ér. Te kipróbálnád?

Források:
origo.hu, agraroldal.hu, filantropikum.com